Kapcsolat   ·   Fórum
Projektről   ·   Ismertető   ·   Kedvezményezett   ·   Aktuális   ·   Sajtóközlemény   ·   Galéria
SAJTÓKÖZLEMÉNY
Gödöllői Királyi Kastély - Kastélykert átadása
2010. május 01.

A Gödöllői Királyi Kastély barokk épületegyüttese sok tekintetben különlegesnek számít, ezért építése után mintává vált, típust teremtett. De különlegesség az épületet övező kert is, amely több kertépítészeti stíluskorszakot megélt, és az átalakítások nyomait máig őrzi.

Mint az épületről, sajnos a kastélyt kiegészítő első kertről sem maradtak meg pontos, részletes adatok és ábrázolások a Grassalkovich család levéltárának pusztulása miatt. A fennmaradt másodlagos források és a tájban ma is fellelhető elemek azonban valószínűsítik egy valaha pompás barokk kert létét. Azt biztosan tudjuk, hogy az épületegyüttes mögött a mainál kisebb kiterjedésű, allék határolta, szimmetrikus parterek, azokat díszítő szökőkutak, szobrok és más épített elemek hangsúlyozták az épület mértani rendjét.

Bővebb információt Holub Katalin szóvivőtől a 06-20/922-6431-es telefonszámon, valamint a sajto@kiralyikastely.hu e-mail címen kaphatnak.


Háttér


A gödöllői királyi kastély kertjének rehabilitációja I.
A gödöllői kastély barokk épületegyüttese sok tekintetben különlegesnek számít, ezért építése után mintává vált, típust teremtett. De különlegesség az épületet övező kert is, amely több kertépítészeti stíluskorszakot megélt, és az átalakítások nyomait máig őrzi.

Mint az épületről, sajnos a kastélyt kiegészítő első kertről sem maradtak meg pontos, részletes adatok és ábrázolások a Grassalkovich család levéltárának pusztulása miatt. A fennmaradt másodlagos források és a tájban ma is fellelhető elemek azonban valószínűsítik egy valaha pompás barokk kert létét. Azt biztosan tudjuk, hogy az épületegyüttes mögött a mainál kisebb kiterjedésű, allék határolta, szimmetrikus parterek, azokat díszítő szökőkutak, szobrok és más épített elemek hangsúlyozták az épület mértani rendjét.
Kertrégészeti ásatásokkal feltárták ennek a kertnek a hátsó zárófalát, de a pontos beosztása ismeretlen. Egyetlen építménye maradt ránk, a mesterségesen emelt Királydombra épített hatszögű pavilon, amelyet néhány éve építettek újjá. A Felsőkertnek keresztirányban is lehetett legalább egy tengelye. Ennek a királydombi pavilontól a Haraszti erdő irányába kiterjesztett folytatása – egy valamikori fasor – nyomvonalát ma is őrzi a Táncsics Mihály utca. (Hasonlóképp az első kerthez komponált tájszerkezet maradványa a Felsőkert hosszanti szimmetriatengelyének folytatása, a babati istállókastélyhoz vezető fasor töredéke, a Babati út is, sőt a vadaskert csillag-szerű úthálózatának is felfedezhető a nyoma az Egyetem területén.)

A több szakaszban bővített és átépített kastély kertjét is megnagyobbították, majd az 1810-es években jellegét is megváltoztatták, mégpedig angol mintára. Ugyanis III. Antal és felesége Esterházy Leopoldina angliai utazásuk során megismerhették az ottani, az 1730-as évektől épült klasszicista tájképi-festői, tájképi kerteket, és az utazás, no meg a kismartoni kert-átépítés hatására Gödöllőn is hasonló tervek megvalósításához fogtak. Az addigi szimmetrikus, mértani rendet szabad formálású és nagyvonalú kerti terek váltották föl, a változatos összetételű festői növénycsoportokat lágyan kanyargó sétaúthálózat kötötte össze. A korábbi barokk kert néhány elemét – a királydombi pavilont, a lövőházat, a vadgesztenye fasort – megtartották, de a hátsó kerítésfalat lebontották és megnövelték a kert területét. Szintén megmaradt a középtengely mentén a széles átlátás, de már nem a szimmetria hangsúlyozására, hanem a távlatok érzékeltetésére. Az Alsókertben a Rákos-patak rendezésével két mesterséges tavat hoztak létre, amelyeket ligetes facsoportok, erdőfoltok és tágas tisztások kereteztek, kies pihenő- és kilátóhelyekkel és lendületes vonalvezetésű sétautakkal. Az Alsó- és Felsőkert egységes kompozíciós keretbe foglalta a kastély épületét.

A szabadságharc pusztítása és néhány évtizedes „gazdátlanság” után a kiegyezést követően virágzott fel újra a kastély, és újult meg a kert, immár romantikus stílusban. A korábbi tájképi- klasszicista festői kert térszerkezete és úthálózata nem sokat változott, inkább csak finomodott. A korábbi zártágas tereket attraktív növénycsoportokatkal feldúsítottáklazították, a növényállomány Erzsébet királyné kedvenceivel – fenyőfélékkel, és színes virágágyásokkal – gazdagodott. Az előkerteket, különösen az országút felőli „Király kertjét” – az uralkodópár nyugalma érdekében sűrűn beültették örökzöld és lombhullató fákkal. A díszterem előtti feljáró elé is bőven telepítettek belőlük, így az alsókert felé csökkent a kilátás. (Bár a látnivalók is csökkentek, mivel a két tavat időközben megszüntették.) A Pest-Losonc vasútvonal építése és a vasútállomásra vezető út növekvő forgalma miatt egyébként is megszűnt a két kertrész egysége és tájkapcsolata. A déli szárny mentén hosszan kivezető gesztenyefasor végében, a barokk időkből megmaradt, posztamensre állított nőszobor mögött dúsan faragott fa kerti pavilon állt, az 1885. évi országos kiállításról, a Városligetből hozták át ide. Hasonló, romantikus kerti pihenőhely több is épült, például az előkertben a királynéi lakosztályhoz kapcsolódóan a Erzsébet-veranda.

A modernizáció nem csak a vasút formájában érintette a parkot. A vadgesztenye fasortól délre, a Reserve-kertben épült korszerű üvegházakban és melegágyakban termesztették a kiültetésre és a királyi lakosztályokba szánt virágokat. Az északi oldalon lévő narancsházat korszerűsítették, és gőzgépek alkalmazásával megújították a Felsőkert öntözőrendszerét. A kastélyhoz vezető utak mentén és a pályaudvar közelében gázvilágítás készült.

Az első világháborút követően Horthy Miklós nyári rezidenciaként, egyidejűleg tiszti nyaralóként használta az épületegyüttest és a kertet. A kormányzó és környezete sokat vadászott, lovagolt a fácánosban, a vadasparkban és a környező erdőkben. A kertben nem végeztek komolyabb átalakításokat, leszámítva a Felsőkert hátsó részében épített úszómedencét és fürdőpavilont, valamint a háború folyamán a déli előkertben ásott óvóhelyet. Az Alsópark területe tovább csökkent, a fácánosból a premontrei rend számára – rendház és iskola építése céljából – egy több mint 50 hektáros területet hasítottak ki.

A második világháború viszonylag kevés kárt okozott az épületben és kertjében, de az utána következő négy évtized súlyos nyomokat hagyott. Az Alsópark nagy része beépült, csak kisebb része maradt meg közpark formájában. Az átszelő út jelentős forgalma miatt a két rész funkcionális és vizuális szempontból is végleg elszakadt egymástól. A Felsőkertbe is több idegen funkció települt, de területi veszteségei lényegesen kisebbek voltak. A délkeleti sarokban, az egykori gyümölcsöskert területén óvoda épült, a Királydomb és a narancsház közötti részen polgári védelmi barakkok. A fasor déli részén a Reserve-kertbe szovjet katonai bázis települt. A kert – a számos „társbérlő” némelyikének erőfeszítései ellenére – elvadult, a látványtengelyeket benőtte a vegetáció, a kerti építmények, díszek elpusztultak, vagy leromlottak. Megújításának az épület rekonstrukciójának előrehaladtával jött el az ideje.



II.
A Felsőkert felújítása az épület következő szakaszával, a Rudolf- és Gizella-szárnnyal együtt 2009 nyarán kezdődött el. A sikeres pályázatnak köszönhetően az első űtemben a középső részen, a kastély belső udvarának szélességében a gesztenyefasor végéig terjedő a park központi részével és az előkertekkel együtt 5,2 hektáros terület újul meg. A kiviteli terveket a Budapesti Corvinus Egyetem Kert-és Szabadtértervezési Tanszéke készítette, műemlékvédelmi, kivitelezési és dendrológus szakértők közreműködésével. A kivitelezést a Főkert Rt.munkatársai végzik.

A revitalizáció a romantikus kert hangulati visszaállítása mellett döntött. Több érv is szólt emellett: Ebben a szakaszban érte el a Felsőkert a legnagyobb kiterjedését és letisztult térkompozícióját. Erről az időszakról bőséggel állnak rendelkezésre források és leírások a helyreállításhoz. A meglévő idős növényanyag szinte felkínálja a romantikus tájképi kert visszaállításának lehetőségét, ami fő időszakát tekintve ráadásul a kastély második fénykorával, Erzsébet királyné itt-tartózkodásával esett egybe. Ez a romantikus kert-korszak az őt megelőző, klasszicista festői kert letisztult, „józanabb” formája, térszerkezetében, útrendszerében, vonalvezetésében, növényhasználatában egyértelműen klasszikus romantikus jegyeket mutat. Éppen ezért válhatott a királyi családhoz méltó nyaralóvá a városi élettől távol eső, nyugodt, kedvező földrajzi adottságokkal rendelkező birtok, kert és kastély.

Gödöllő kapcsán az írásos emlékek e korszak konkrét növényfajait illetően viszonylag szűkszavúak. Ezek szerint a Felsőkertben jegenyék, hársak, nyírek, fenyőfélék, különféle dúsan illatozó növényekből ültetett gruppok, hortenziák, dáliák, fehér liliom, vanília és gazdagon virágzó rózsaágyások díszlettek. A fogadótereket nyáron muskátlik, az udvart a már korábban is alkalmazott narancsfák és jukkák, valamint fehér és piros virágú oleanderek díszítették. Az üvegházban különleges délszaki növényeket, köztük ananászt és kávécserjéket tartottak. Más magyarországi kastélykertek leírásaiból kiderül, hogy ismerték és szerették a vadgesztenyét, fekete kőrist, ecetfát, nyugati ostorfát, égert, nyárfát, luc- és jegenyefenyőt, virginiai borókát. Ezen fajok közül többnek idős példányai ismertek a gödöllői kertben is, tehát autentikusnak tekinthetők. Szinte minden jelentősebb parkban találni ekkoriban platánt, tölgyet, és jellegzetesek a minél nagyobb kiterjedésű gyepfelületek az épület közvetlen közelében – ahogy Gödöllőn is láthatjuk. A fentiek és az értékes, koros növények képezték az alapot a Felsőkert tervének elkészítéséhez, de annak az új funkciókkal és igényekkel is összhangban kellett lennie.

A kert történetéből ismert, hogy a déli részen húzódó vadgesztenye fasor a barokk kert öröksége, amelyet – jelentős térhatároló elem lévén – a későbbi átalakítások során is megőriztek és az idők során többször újraültettek. Dendrológiai vizsgálatok szerint a legutóbbi fasort a 20. század elején telepítették, állománya foghíjas, elöregedett, rossz állapotú volt. A felmérés szerint 38 %-a hiányzott, a meglévők több mint 60 %-a beteg, részben balesetveszélyes volt. Hosszas mérlegelés után a tervezők a teljes állomány cseréje mellett döntöttek, mivel a még megtartható állapotú fák közé ültetett pótlások csak időleges megoldást jelenthetnek, ráadásul hosszú távon fenntartják a problémát. A folyamatosan pótolt, különböző korú fák pedig sohasem adnák azt az egyöntetű, méltóságteljes hatást, amit várnánk tőlük. Annak érdekében, hogy az eredeti nyomvonalba telepített fasor hosszabb életű és egészséges legyen, egy másik fajból, a hússzínű vadgesztenyéből hozattak előnevelt példányokat egy német faiskolából. Ez a faj ugyanis a fehérvirágú vadgesztenyénél ellenállóbb az utóbbi évtizedben erősen károsító, Amerikából behurcolt vadgesztenye aknázó moly fertőzéssel szemben.



A fasoron kívül még számos idős, balesetveszélyesnek ítélt, vagy a kert kompozíciójába nem illő spontán kelt fát vágtak ki, és több fiatal példányt átültettek. Ezeken kívül még összesen 174 db fát ültettek újonnan, 98 darabot a fasorba, 76 darabot a meglévő facsoportok kiegészítésére. Összesen 31 fafaj, illetve fajta, közöttük juharok, kőrisek, fenyők, tölgyfélék, selyemakác, gyertyán, szelídgesztenye, törökmogyoró, bükk, csüngő eperfa, madárberkenye, japánakác és hársfa fajok csemetéi és előnevelt példányai gazdagítják a parkot.

A facsoportok között eddig szinte teljesen hiányzott a cserjeszint, ami a romantikus kert elengedhetetlen térkompozíciós kelléke. A különböző virágzási idejű, lombú és formájú csoportok megakadályozzák a fák alatti teljes átlátást, vagy látványkapcsolatokat biztosítanak.

Alkalmazásukkal a kert mikroklímája is javul. A sétautak külső íve mentén, legtöbbször évelőágyások háttereként is szolgáló cserjecsoportokat többek közt borbolya, som, puszpáng, madárbirs, gyöngyvirágcserje, aranycserje, hortenzia, lonc, gyöngyvessző, tiszafa, bangita fajták adják.

Szintén hiányoztak az eddigi parkból a romantikus kert dekoratív kiültetéseit alkotó évelő és egynyári növényei. A dekoratív hatású növényágyásokról fotók és képeslapok tanúskodnak, sokukról még az alkalmazott növényfajok is leolvashatóak. A mai kert tervezői ilyen díszítő ágyásokat főként az utak mentén és találkozási pontjain alkalmaztak, amelyek folyamatosan díszítenek egész évben, színük és magasságuk pedig harmonizál egymással. A legnagyobb virágágyás a kastély és a park főtengelyében, a díszudvar fölött kapott helyet, amelyre az épületből, az udvarból és a kert számos pontjáról rálátni. A kompozíció egész évben virágdíszt mutat majd a változatos fajtáknak köszönhetően. (A első kora tavaszi hagymások, nárciszok és tulipánok már bontogatják is szirmaikat.)

A főhomlokzat előtti két előkert a királyi időszakból ismert, egymástól eltérő karaktert kap az újjáépítés folyamán. Az északnyugati, ún. „király kertje” kissé szikárabb, puritánabb, kevésbé díszes volt, ennek megfelelően inkább fák és cserjék díszítik majd. Juhar, tölgy, bükk, hárs, törökmogyoró és berkenye kerül bele a megmaradt feketefenyők mellé, és olyan cserjék, amelyek inkább habitusukkal és lombjukkal, mint virágaikkal díszítenek, például bangiták, hólyagvessző, hószirom, fehér som, tűztövis. Évelők csak kisebb foltokban, kevésbé változatos és színes ágyásokban kerülnek ide.



A másik oldalon a királyné kertje azonban sokkal díszesebb volt. Dúsan benőtt, cserjékkel és virágokkal gazdagon díszített, a külvilágtól növényfallal elzárt terület volt, határozott romantikus karakterrel. A források megemlékeznek róla, hogy amikor Erzsébet királyné Gödöllőre jött, az ágyásokba kedvenc árvácskáit és ibolyáit ültették. Ebben a szemlélődésre teremtett, intim kertben kapott végső nyughelyet a királyné két Gödöllőn elpusztult kutyája, Plato és Shadow is, az ezeket jelölő kőlapok szintén visszakerülnek a kertbe, fokozva a romantikus hangulatot. A királyné kertjébe a bástyafal mentén virágzó és örökzöld cserjék kerülnek, amelyek idővel térhatásrt alkotnak majd: puszpáng, gyöngyvirágcserje, aranycserje, gyöngyvessző, fás bazsarózsa, hortenzia, tiszafa és bangita. Virágzó évelők és tavaszi hagymások kerülnek majd eléjük, a lugas előtt és a bejárat melletti kerek ágyásokba pedig egynyári virágok.
Az árnyékról a meglévő juharfák és ostorfa mellett a most ültetett hárs, vadgesztenye, japánakác és selyemakác gondoskodik majd az idő múltával.

A kert első szakasza májusra elkészül, a nagyközönség birtokba veheti. Hátravan azonban a Felsőkert nagyobb részének, mintegy 28 hektárnak a felújítása. Ennek koncepciója már megszületett, a tervezés folytatódik, és remélhetőleg a gödöllői királyi kert hamarosan újra teljes pompájában tündökölhet.

Szilágyi Kinga, valamint Sárospataki Máté és Szabó Teodóra 4D című tájépítészeti és kertművészeti folyóirat 2008. 10. és 11. számában megjelent cikkei, Vajdai Ágnes A gödöllői kastélypark című, 1998-ban kiadott füzete, valamint Jámbor Imre 2010. március 30-án a gödöllői kastélyban tartott előadása alapján készítette Kovács Éva Marianna.

Királyi Kastély Uniós pályázati projekt Gödöllő Királyi Kastély renoválása Királyi-kert események Gödöllő restaurálás Barokk színház új kastélyszárnyak projekt 3D
HÍRLEVÉL feliratkozás
AKTUÁLIS
07.09.Felfedezésre váró újdonságokkal gazdagodott turisztikai kínálatunk a projekt eredményeképpen
01.09.Kedves Vendégeink!
10.20-23.X. Gödöllői Liszt Fesztivál
09.29.Gyerekek vették birtokba a Gödöllői Királyi Kastélyt
KMOP-2007-3.1.1/E-2008-0002
Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. komplex, környezetbarát üzemeltetését lehetővé tévő újjáépítése és családbarát szolgáltatásokkal történő fejlesztése.
Kedvezményezett:
Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft.
  ·  www.kiralyikastely.hu

Disszeminációs folyamatok:
DFT-Hungária
  ·  www.dft-hungaria.hu
Copyright © 2017  ·  Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft.  ·  Minden jog fenntartva
DISSZEMINÁCIÓS
FOLYAMATOK
KÉSZÍTETTE