Kapcsolat   ·   Fórum
Projektről   ·   Ismertető   ·   Kedvezményezett   ·   Aktuális   ·   Sajtóközlemény   ·   Galéria
ISMERTETŐ

A magyarországi kastélyépítészet egyik legjelentősebb, méreteiben is impozáns műemlékegyüttesének építtetője Grassalkovich Antal gróf (1694-1771), a XVIII, században újraformálódó magyar főnemesség jellegzetes alakja, királyi személynök, a Magyar Kamara elnöke és Mária Terézia (1740-1780) bizalmasa. Mayerhoffer András (1690-1771) salzburgi származású építőmester 1735 után kapott a főúrtól megbízást a kastély építésére.

A kettős U alakú, hatalmas parkkal rendelkező kastély még a század során több bővítésen és átalakításon ment keresztül, mai formáját végül is a XIX. század elején, a Grassalkovichok harmadik generációja idejében nyerte el. Az ekkorra nyolcszárnyúvá terebélyesedett együttesben az urasági lakosztályok és reprezentatív terek mellett templom, színház, lovarda, fürdő és virágház, valamint narancsház kapott helyet.

A Grassalkovich család férfi ágának kihalása (1841) után több tulajdonosa is volt a kastélynak, majd 1867-ben vásárlás révén a koronajavak állományába került és az országgyűlés döntése alapján a mindenkori magyar uralkodó pihenőrezidenciájául jelölték ki. Ez a funkciója 1918-ig maradt meg, így Ferenc József (1867-1916), majd IV. Károly (1916-1918), illetve a királyi család gyakorta, évente hosszú hónapokat időzött Gödöllőn. Ebben a korszakban a kastély az önálló magyar államiság egyik szimbólumává vált, s mint rezideális központ, politikai jelentőséggel rendelkezett. Különösen Erzsébet királyné (1837- 1898) tartózkodott szívesen Gödöllőn, ahol magyar környezete mély szeretettel vette körül, s tragikus halála után a kastély Felsőkertjéhez kapcsoltan emlékparkot létesített. A királyi időszak évtizedeiben az épületegyüttesen szintén végeztek átalakításokat és bővítéseket. Közülük a lakosztályok komfortosabbá tétele mellett a legjelentősebb az új márványistálló és a hatalmas kocsiszín megépítése, valamint a lovarda átalakítása volt.

A két világháború között a kastélyt a jogfolytonosság jegyében a kormányzó, Horthy Miklós számára rendezték be. Ez a korszak azonban önálló építési periódusnak nem minősíthető: az 1930-as évek végén pusztán egy ma már technikatörténeti kuriózumnak számító óvóhelyet építettek a déli előkertben. 1945 után, annyi más hazai palotához hasonlóan, a gödöllői együttes sorsa is a fokozatos pusztulás lett. Falai között szovjet és magyar alakulatok telepedtek meg, a gyönyörű termekben szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták.

Királyi Kastély Uniós pályázati projekt Gödöllő Királyi Kastély renoválása Királyi-kert események Gödöllő restaurálás Barokk színház új kastélyszárnyak projekt 3D
HÍRLEVÉL feliratkozás
AKTUÁLIS
07.09.Felfedezésre váró újdonságokkal gazdagodott turisztikai kínálatunk a projekt eredményeképpen
01.09.Kedves Vendégeink!
10.20-23.X. Gödöllői Liszt Fesztivál
09.29.Gyerekek vették birtokba a Gödöllői Királyi Kastélyt
KMOP-2007-3.1.1/E-2008-0002
Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. komplex, környezetbarát üzemeltetését lehetővé tévő újjáépítése és családbarát szolgáltatásokkal történő fejlesztése.
Kedvezményezett:
Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft.
  ·  www.kiralyikastely.hu

Disszeminációs folyamatok:
DFT-Hungária
  ·  www.dft-hungaria.hu
Copyright © 2017  ·  Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft.  ·  Minden jog fenntartva
DISSZEMINÁCIÓS
FOLYAMATOK
KÉSZÍTETTE